Álmában pisztolyt fogott

           „Kedves Apu és Anyu! Örömmel közlöm, hogy tegnap még egy 5-öt kaptam irodalomból. Olyan jól sikerült a dolgozatom, hogy a tanárnő felolvasta.”

           Eszembe jutott, hogy két napja meg azt írtam: „Sajnos teljesen elvesztettem az ambíciómat, nem megy nekem ez az itteni élet.”

            Kétségbeesetten néztem magam előtt a német nyelvkönyvet (Wer hat mich gesehen? Blut und gold!”), a kémia füzetem és a legnyomasztóbb matematika könyvet.

            Csánki, a sötétszemüveges (egyik szeme üveg), köpcös nevelőtanár fehér köpenyben végigsétált a tanulószobán. Szája sarkában egy félig szívott Csongor szivar csonkja. Hátratett kézzel komótosan járkált, bőr cipőtalpa kicsit nyikorgott.

            Mindenki csöndben olvasta tankönyveit, neon zúgott.

            Óvatosan előhúztam tananyagok alól a rejtegetett könyvet.

            („kik eksztatikusan és telhetetlenül párzottak egy üveg sörrel, egy nővel egy pakli cigarettával egy gyertyával”)

             Ezt adta kölcsön Keresztes Imre délután a parki kioszknál, (Ginsbergtől az Üvöltés) a suttyomban megivott sör mellett.

             („És leestek az ágyról és tovább folytatták a padlón egészen le a lépcsőfordulóig”)

             Csánki nevelőtanár hirtelen fordult egyet és kiment az intarziás, barokk pompájú ajtón a folyosóra.

             Mohón olvastam tovább.

             („és elájultak a falnak dőlve az utolsó picsa látomásával”)

              Felzaklatottan bámultam a versre. Az illetlen szótól lenyűgözve újra meg újra olvastam összevissza a sorokat. 

              Eszembe jutott a harmadikos Tóth Éva, akivel sétáltam a várhegy bokros részén és bebújtunk a sűrűbe és odáig fajult ismerkedésünk, hogy egyszercsak ujjaimmal a bugyiján belül fogdostam. Talán egy egész percig is tűrte, majd: „te most kísérleti nyúlnak használsz engem?”, kérdezte szenvtelenül.

              Hirtelen kinyílt az ajtó és Csánki visszatért. (Ki-bejárt meglepetésszerűen.)

              („Definiálhatnánk-e a skalárszorzatot, mint a pozitív definit szimmetrikus bilineáris függvényét?”)

               Nem adott megnyugvást a matematika.

               Még ránéztem a már többször elolvasott versre. („kik nyelvükkel édesgették a napnyugtakor milliószám remegő lány meredő pöckét”)

                Kényszeresen írtam tovább a levelet szüleimnek.

                 („Itt leesett az első hó. Nagyon örülnék, ha elküldenétek azt a bőrkesztyűt, amiről már írtam. Még otthon kiszemeltem egy hasonló cipőt, mint amilyen tavaly volt. Csak egy kicsit drágább. De meleg és kényelmes. Úgy emlékszem a Stoll Gábornak van ilyen. Antilop kívülről, boka fölött ér a szára. Mivel a közeljövőben nem tudok hazamenni, nagyon örülnék, ha nélkülem megvennétek és elküldenétek. Mivel zsebpénzem van bőven (járok a fatelepre rakodni iskola után) küldhetek belőle vissza a cipőre, vagy bármire.”)

            Szomorú este volt ez. Négy gránátost ejtettek foglyul orosz parasztok, pontosabban behívták a visszavonulásban elcsigázott franciákat, megvendégelték őket, s közben addig itatták őket, míg elájultak, akkor meztelenre vetkőztették és agyonverték őket husángokkal.

             C’est la guerre. Három napig, alig-alig megállva meneteltünk a végtelen sztyeppén egyre csak nyugatra – hazafelé -, egyre reménytelenebbül. A még Malmaison-ban magamra öltött aranygombos egyenruha, a szattyánbőr lábszárvédő, ezüstcsatos velencei köpenyem mocskos ronggyá foszlott. Antoine Valois, a mindig rettegő vékony elzászi hadnagy pisztollyal a kezében aludt, Gérard Drancy, a mokány bretagne-i őrmester minden rekvirált zsákmányát (ezüst gyertyatartót, kicsi ikont, szőrmekucsmát) italra cserélte, de a végzet feltartóztathatatlannak látszott.

           Eszembe jutottak a boldog órák, még a nagy menetelés előtt. Pazar és kivilágított bálok Montpellier-ben, ahol patakokban folyt a Billecart-Salmon és a Moet & Chandon, ahol nem szólt ránk a házmester, a ropogós baguette-hez Charentes-Poitou vaj járt.

          Egy kis utca vezetett onnan Languedoc és Roussill kocsmájába. Vidám kompánia, csupa idegen. Kurjongatás, festett utcanők, megmarkoltam övemben a bőrerszényt, nyolc aranypénz. („Hát te, Michel?”)

         Ha két szomszédos elemet felcserélünk egy permutációban, az inverziószám változik… Mennyivel is?

          Csánki vissza se jött a tanulószobába, mégis ott ült megint a tanári asztalnál és újságot olvasott. („A magyar dolgozók egyetértettek azzal, hogy a csehszlovák elvtársak felléptek a régi, hibás, szektás vezetés ellen. Proletár internacionalista kötelezettségünk értelmében azért nyújtottunk fegyveres segítséget a csehszlovák népnek, hogy elháríthassák az esetleg nyíltan velük szemben is fegyverrel jelentkező ellenforradalmi veszélyeket, szilárdítsák meg a szocialista rendet és törvényességet, gyorsuljon meg a nagyon szükséges konszolidáció.”)

         Eggyel.

         Eggyel változik az inverziószám. (Sajnos csak tippeltem, nem pedig kikövetkeztettem a helyes választ.) Belekortyoltam a Calvados-ba. Gérard őrmester a burnótos szelencéjét nyújtotta felém. A kis fekete öntöttvas kályha mellett fehér, hímzett ingben egy lányos képű orosz fiúcska fakadt dalra, a kocsma zömében francia dragonyos és lengyel ulánus vendégei nem figyeltek rá. („Don’t go wasting your emotion, lay all your love on me!”)

        Lopva az órámra pillantottam. („Bulova, hamarosan alkonyodik.”) Lenéztem a cipőmre. Szombaton a fiúkollégium megtekinti A haza hű fiai című színes dokumentumfilmet a legmodernebb szovjet haditechnikáról. („Belépőjegyek féláron.”)

        Édes hazám, Franciaország. Mon général, Bonaparte. Most mennem kell fogat, lábat mosni, elvegyülni az idegenek közt. („ó, Carl, míg te nem vagy biztonságban én sem vagyok biztonságban és te aztán nyakig vagy az Idő mérhetetlen állati löttyében”) Olvastam még kapkodva a verset, hogy ezzel is tovább fosszam magam az eredményes tanulás legkisebb esélyétől is.

 

       

        

              

https://kutyanyelv.blogstar.hu/./pages/kutyanyelv/contents/blog/42512/pics/lead_800x600.jpg
 

Csiszár Jenő2017.02.05. 21:10

Egy ládikás élet emléke2016.02.21. 21:05

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?