no scooter today

Összecsuktam. Eltettem.

Spájzba be.

Van dolgom.

Épp elég.

A világ.

Nem olyan.

Mint kéne.

Hozzám tartozik.

Ez is.

Kiszöktem kicsit.

Elefántcsonttornyomból.

Pár percre.

Az utcára.

Kellett kenyér.

Meg cirkusz.

Vizes zoknival.

Abszolváltam.

Jött szembe.

Két színész.

Az Andrássyn.

Szépek voltak.

Nő, férfi.

Két csillag.

Kicsit fájt.

Hogy nem lettem színész, de mit tegyek, nem vagyok alkalmas.

Az önfegyelem.

Hiányzik.

Egyebek mellett.

Meg memoriter.

Alulteljesítek.

De vonz.

Reménytelenül, nagyon.

A színpad.

Ma is megyek.

A démon gyermekeit.

Újra nézni meg.

Zokni csere.

Meg cipő.

A lélek.

Sóvárgó.

Mit tegyek.

Még ma.

Dolgom van.

Azok fontosak.

Nem én.

Mondom álságosan.

Küzdés magammal.

Szervusz, világ.

Mit tehetek.

Érted.

Írok valamit.

Valami szépet.

Ne búsulj.

Kedves emberiség.

Majd lesz.

Talán délutánra.

Kellemes meglepetés.

Egyenként szétosztom.

Jut mindenkinek.

Felelőtlen ígéret.

Csak derűt.

Ne késlekedjetek.

Tölteni fel.

Haraggal viszont.

Ráértek nagyon.

Bölcselkedem itt.

Második kávé előtt.

Két szóval.

Elintézem ezt is.

Vagy nem.

Úristen, kilenc.

Kilenc mindjárt.

Ne olvass.

Ne írj.

Tovább.

 

 

https://kutyanyelv.blogstar.hu/./pages/kutyanyelv/contents/blog/27202/pics/lead_800x600.jpg
 

Csiszár Jenő2017.02.05. 21:10

Egy ládikás élet emléke2016.02.21. 21:05

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?