Szép, meztelen nők közé keveredtem

Már lefutott a botrány.

Elszabadult egy kis ócskaság.

Hogy egy politikus felesége.

Milyen jó nő.

És egy lapban megmutatta.

Hajdan.

Most egy másik lap ezen csámcsogott.

Aztán a felháborodásra visszakozott.

Bocsánatot kért, fogadkozott.

Oké.

Ebből ennyi bőven elég.

Sokkal érdekesebb, hogy a neves lapban - Playboy! - én többször is.

Szerepeltem. 

Meg is fizettek.

Legutóbb épp ebben a hónapban.

Na.

(Előtte - igaz - csak évekkel ezelőtt.)

Anno nekem is kellett szabadkozni. 

Hogy kerülök én oda?!

Persze olyan háborodott fel, akinek kezébe sosem.

Volt ilyen újság.

Csak a meztelen nők képeire tudott gondolni.

(Ez a mentalitás - bevallom - nem idegen tőlem.)

Fiatal koromban kifejezetten.

Nőbolond voltam.

Na de a lap!

Az egy igényes újság.

Jó interjúkkal.

(Ez nem a reklám helye.)

Én csak rajzolok.

Akár a nők közé.

Remek társaság.

(Tényleg.)

Szép testek.

Szerintem a többsége ideális feleségtípus.

Édesanyáknak is el tudom képzelni őket.

Humoruk van. 

Okosak.

(Én idealista vagyok.)

Abból is szubjektív.

De most nem erről. 

Akarok írni.

A rajzokról. 

(Ott a nők mentén.)

A legutóbbi például.

Egy íráshoz.

Ami a kurd válságövezetből egy erős atmoszférájú cikk.

Elsőre olvasva.

Tudtam mit akarok.

Elővettem modelljeim.

Egy (hatástalanított) revolvert.

Egy sivatagi mérges kígyót.

(Utóbbit csak kitömve.)

Nem, még úgy se.

Csak a Brehm állatkönyvből. 

És egy arab feliratot.

Na, ez volt a gond.

Összeapplikáltam őket.

A cikkhez illesztve.

Pisztoly, sivatag, halálos veszély.

Közel-kelet.

Tussal.

Színezve.

Beküldtem.

Oké, tetszik.

Aztán visszahívtak.

Mi a felirat jelentése?

Igazuk van.

Lehet az valami vállalhatatlan is.

Átok.

Gyilkosságra buzdító gyűlölet szöveg.

A netről szedtem.

Gondoltam hipp-hopp lefordítom.

Egy női háton volt a felirat.

Annak egy rövidke részét használtam.

Elakadtam.

Nem leltem megfejtést.

Kinyomoztam, hogy egy pesti tetkó-szalonból való.

A telefonban a válasz: "nem tudjuk".

Jesszus.

Hogy teológikusan fejezzem ki magam.

A modell megtalálhatatlan.

Legalábbis nekem.

Kitettem a Facebookra a kérést.

Ki tud arabusul?

Többen jelentkeztek.

Elküldtem a feliratot.

Az egész női hátat.

(Életemben ennyit nem küldözgettem női hátat.)

Még Amerikából is ajánlkoztak.

Hogy van arab ismerős.

De senki.

Senki.

Nem tudta.

A megfejtést.

Mi tegyek?

A lapzárta szorongatott.

Ha időre nincs meg...

Akkor kiszedik a feliratot.

Ez rémes verziónak tűnt.

Elbillen az egész kompozíció.

Az utolsó napon jött egy üzenet.

Ez nem arab felirat!

Tessék?!

Perzsa.

(Az itt következő reagálásom töröltem.)

Lélekben már-már föladtam.)

Ekkor üzent egy gyerekkori barát.

Barátom fia. 

Hogy megvan.

Micsoda??

A megfejtés.

Ne csigázz!

Mi az?

"BOGNÁR".

Hülyéskedsz?

A teljes sor: "Bognár Attila szeretlek".

Ezt tetováltatta föl - magyarul! - de perzsa írásjelekkel a lány.

Rajzoló szívéről mázsás kő gördült.

Ez a Rolling Stone.

Rajz megjelent. 

Íme, itt van.

 

(Utóirat.)

Annyi adminisztráció van a számlázással, hogy az több időmbe telik, mint maga az illusztráció elkészítése.

1
https://kutyanyelv.blogstar.hu/./pages/kutyanyelv/contents/blog/24373/pics/lead_800x600.jpg
 

Csiszár Jenő2017.02.05. 21:10

Egy ládikás élet emléke2016.02.21. 21:05

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
Vitkóczy 2016-02-01 15:34:21
Megint egy nagyon jó írás!
Igen jó címmel.
Minden irigykedő férfi és kíváncsi nő elolvassa.
A 888 minősíthetetlen írására egy finom visszavágás.
Új hangvétel.
Rövid, nem az ő stílusokban.
Ettől hiteles.
Igen a szép, kívánatos fiatal lányok lehetnek, jó feleségek, és jó édesanyák.
Ahogy a buta, csunya nők is.
Csak rájuk senki se kiváncsi.
Egy lap hasábjain meg pláne.
A lap valóban jó és igényes.
Csak drága.
Míg ingyen hozzáfértem lelkes olvasója voltam.
Jó volt bekukucskálni a férfiak világába.
A lányok még női szemmel is szépek.
Miért is ne lehetnének vidámak és okosak?
Az írás is jó, igényes, ironikus, önironikus és humorral teli.
Megint jó a történet fordulata.
Izgulunk, hogy mi is lehet a nehezen megszerezhető fordítás jelentése.
Drukkolunk, hogy ne kelljen kivenni a képből.
De mit jelenthet?
Jó a beavatás az alkotó munkájába.
És kacagtató a megoldás!
Tetszik ez a stílus.
Feszültséget kelt a mondatok egymásalattisága.
A zárójelek, az indokolatlannak látszó mondatkezdések.
A sorok közötti olvasásra emlékeztet.
Mi tudjuk.
Emlékszünk rá.
Kedvencem: "Olyan h
áborodott fel akinek a kezében sose.
Volt ilyen újság".
Jókedvvel olvastam.
Tanulom az internet világába való írásmódot.
Jó váltás.
Könnyen olvasható.
Jó a női körző.
Kár, hogy nem tudom kinagyítani a napozó lányos képet.
Szeretem az aprólékos rajzaidat.
A színes kép végül is megmenekült.
Hurrá!
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?