A zsidó nő szeméből patakzottak a könnyek

       Pszichológia.

       Idős, gazdag amerikai zsidó asszonyt kísért ismerősöm elegáns étterembe. Bent mértéktartó finomsággal muzsikált a cigányzenekar. Az a jobbféle hely ez, ahol nem rohanják le bazseválva a "vendíget". 

       Ez a külföldi vendég keleties vonásaival, egyszerre szenvedélyes és szomorú szemével karakteresen sugallta származását.

      Abban a pillanatban, amikor belépett az étterembe, a cigányok épp csak odapillantva egyből másik zenébe kezdtek.

       John Williams népszerű dallamát, a Schindler listája filmzenéjét játszották pontosan, szépen.

       Másodpercek töredéke alatt zajlott a virtuóz váltás.

       A zsidó nő szeméből patakzottak a könnyek.

      (A menűről nem kaptam híradást, de állítólag mesés a konyhájuk.) 

2
https://kutyanyelv.blogstar.hu/./pages/kutyanyelv/contents/blog/23183/pics/lead_800x600.jpg
 

Csiszár Jenő2017.02.05. 21:10

Egy ládikás élet emléke2016.02.21. 21:05

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 2 db hozzászólás érkezett!
Judit 2015-12-15 13:42:07
Hasonló élményem nekem is volt egy belvárosi étteremben. Izraeli vendégeinkkel látogattunk oda, és a cimbalmos egy pillanat alatt "levette", hogy a jiddise máme a legjobb választás. Hozzáteszem, magyarul beszéltünk csak és kizárólag....
Válaszolok
Vitkóczy 2015-12-15 11:35:53
"Keleties vonásaival, egyszerre, szenvedélyes és szomorú szemével karakteresen sugalta származását" Gyönyörű mondat, én már azt is antiszemitizmusnak tartottam, ha valakit a megjelenése alapján próbáltak megkülönböztetni..De ilyen értő finom, tapintatot sugalló megfogalmazás elgondolkodatott. Ehhez kell tapasztalat, az érzelmi inteligencia, a "virtuóz váltás", ami a cigányzenekarban megvolt. Szerintem így kellene egymás mellett élni, toleranciával, megértéssel, egymás iránti tisztlettel és odafigyeléssel. Ilyen rövid írásokra van szüksége annak a generációnak, aki nem élte át a borzalmat, hogy értsék, érezzék, hogy akik igen, annak élete végéig fáj. Egy ilyen gesztus igazi gyógyír. Többet ér, mint 100 emlékmű és 1000 önostorozó ünnepi beszéd. Ez egy jó irás, tömörségében, szinte elfogulatlannak tűnő tárgyilagos leírásában figyelmeztet, tanít páldát ad. Finom szinekkel festi le a évtizedek multán is átütő tragédiát, kedves utolsó mondatának utalásával egy kis oldást is ad.
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?