Amszterdami anziksz (eleje)

Amszterdami anziksz

Öngyilkosnak lenni hajszárítóval fürdőkádban: ezt Amszterdamban nem lehet. Az Apollolaan utcai kicsiny szálloda fürdőszobájában folyamatosan benyomva kell tartani a kapcsolót, ráadásul a vezeték is rövid. Ez az aprócska mozzanat jelképesnek is felfogható. Mintha igen tapintatosan, de mégis mindenütt a gondoskodó, óvó figyelem ezernyi kis mozzanata határozná meg az ember körülményeit.

Már a repülőtéren elkapja az először érkezőt valami sajátos oldottság. A németre és az angolra is emlékeztető holland beszéd dinamikája, lejtése, ritmusa ismerős. Mintha mindent értenék, holott épp ellenkezőleg, az égvilágon semmit.

Pedig igazi turista ripacsként mindig minden országban legalább egy-két szót, kifejezést bemagolok a helyi nyelven, hogy ellenállhatatlan szimpátiát keltsek a meghódítandó bennszülöttekben.

Itt föladom. Marad a sokat sejtető, kifürkészhetetlen(nek szánt) mosoly, amit ha kirakatban tükröződve véletlenül meglátok, a hőkölő rémületet váltja ki belőlem. (Te jóisten, ennyire nem ülhet ki ábrázatomra a mindenhez jó képet vágni igyekezet kínos mesterkéltsége!)

Mindegy. Legyenek a hollandusok rokonszenvesek. Nekik ez jön genetikusan, süt belőlük a jóindulat, a barátságosság. (Ezt több szúrópróbaszerű ellenőrzéssel sikerült igazolni.)

Megbízható felderítőm - unokahúgom, Eszter - előőrsként jelentette, hogy milyen jegyekkel milyen zónákban lehet villamosozni Amszterdamban, Hágában. Ezt természetesen a helyszínen rögtön elfelejtettem, összevissza bélyegeztem a tikettet. Holott mint a Tanár úr, kérem rossz tanulója, tudtam, hogy az nem lehet jó, ahogy én teszem.

Pestről exportált bűntudatos izgalommal lestem, hogy mikor jön a rajtaütés. Kémem arról is informált, hogy a hazai letámadásos, bekerítős módszer helyett a holland ellenőrök feltűnő, piros kabátban szállnak föl, igen komótosan, időt hagyva az esetleges bliccelőknek a menekülésre. Bármennyire vágytam egy ilyen egzotikus kalandra, a találkozó a piros kabátosok hiányában elmaradt.

https://kutyanyelv.blogstar.hu/./pages/kutyanyelv/contents/blog/22866/pics/lead_800x600.jpg
 

Csiszár Jenő2017.02.05. 21:10

Egy ládikás élet emléke2016.02.21. 21:05

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?