Arsene Wenger megmondta!

Miért tud akkora izgalmat okozni a focimeccs nézése? Tegnap este úgy kezdtem neki az Arsenal-Bayern München mérkőzésnek, hogy ezt tuti elvesztik a nekem szimpatikus ágyúsok. Bejön a papírforma, a bajorok legázolják Londonban is őket. Á, szinte nem is érdemes nézni, nincs tétje... Tessék, már az elején szinte csak a hazaiak térfelén a labda, a játékszer birtoklása is túlnyomórészt a németeké... És ha egy-egy kontra eljut a vendég kapuig, a félelmetes Neuer mindent véd.

Na, de csak nincs még mindig gól. És Wenger megmondta, az első gól döntő lesz. Lehet. Ám a Bayernnél nagy hagyománya van, hogy elképesztő lekierővel, és persze briliáns  játéktudással képesek fordítani.

Eszembe jut, hogy a magam korántsem ilyen tömegeket mozgató ügyei is hasonlóképp zajlanak. Rohamozok, cselezek, zsonglőrködöm játékszereimmel és mennyi elpuskázott helyzet! Az ötösről üres kapu fölé bombázott ziccer! Esetleg meddő mezőny fölény.

Olykor feléled bennem lelkem zugában a metaforikus Giroud, és váratlanul (kapushibával rásegítve) befejeli a vezető gólt. Na, ezután jön csak az idegtépő izgalom. Hiszen most már nincs suttyomban elfogadott döntetlen, most már vérmes oroszlánként küzd az ellenfél.

Minden idegszálammal a meccsre feszülök. Utálom, ha valaki sürgetné a játék végét, végig kell harcolni az időt. De azért szíven üt, hogy négy (4) perc a hosszabbítás! Úristen, hányszor, de hányszor történt már, hogy az utolsó pillanatokban történt drámai fordulat. És igen, a meccs addig tart, amíg a bíró le nem fújja.

A kontra sikerében őszintén szólva nem bíztam. (A mérkőzés során rendre sikerült elrontani a végén.)  Na, de Özil! A sokszor kissé túlértékelt sztár most megmutatta, hogy nem véletlenül a világbajnok német válogatott tagja. Az Arsenal színeiben bevitte a kegyelemdöfést. 

Most, délelőtt nekem eszement gyorsasággal kellene képeket kereteznem, mert délután jönnek értük. Ehhez képest az esti meccsen kérődzöm. Önsorsrontó téboly. 

Megyek és intézkedem. (Gondolatban kicsi szóbeli fegyelmit adok magamnak. Mondjuk még csak sárga lapot...)

1
https://kutyanyelv.blogstar.hu/./pages/kutyanyelv/contents/blog/21817/pics/lead_800x600.jpg
 

Csiszár Jenő2017.02.05. 21:10

Egy ládikás élet emléke2016.02.21. 21:05

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

A bejegyzésre 1 db hozzászólás érkezett!
em 2015-10-28 14:46:41
Foci - szigorúan férfi territórium! :)
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?